BARLANGOK ÉS KARSZTOK NEMZETKÖZI ÉVE

Az aknabarlang jelenleg ismert hossza 950 méter, horizontális kiterjedése csupán 51 méter, vertikális kiterjedése 151 méter

LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK

Az Alsó-hegy második legmélyebb barlangja, egyben a térség legfejlettebb zsombolya. Képződményekben gazdag aknák, változatos, oldott járatok sokasága.

A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Nagyméretű, látványos tájképi értékkel bíró bejárata ősidők óta nyitott volt. Első bejárói 1927-ben -63 méter mélységig jutottak le a zsomboly mélyére. A rendkívül látványos aknabarlang hosszát, és mai mélységét 1992-re érte el. A középső-triász időszaki wettersteini mészkőben kialakult döntően függőleges, nagyméretű aknákkal bíró járatrendszer, több jelentős törés kereszteződésében alakult ki. A barlangnak két egymástól független mélypontját ismerjük. A bejárati -65 méter mélységű akna alján, egy szűkületen átcsúszva érhetjük el a -76 méter mélységben található „régi” végpontot.

Az 1978-ban feltárt „Ablak”-on keresztül kisebb aknákon juthatunk a Mozdony nagyméretű leszakadt, cseppkövekkel díszített, jellegzetes kőzettömbjéhez. Innen két útvonalon a Sáros-aknán, illetve a Drúz-aknán juthatunk az aknák „közös ” talpára, mintegy -121 méteres mélységbe. Innen további 30 métert ereszkedve juthattunk el a zsomboly -151 méter mélyen levő mélypontjára, azonban a biztosító ácsolat összeszakadása miatt, ez jelenleg már nem érhető el. A Mozdony és a mélypont között több óriási kürtő nyúlik a magasba. A barlang falai képződményekkel gazdagon borítottak, cseppkőképződményei rendkívül látványosak. Az aknák falait mindvégig változatos alakú és színű cseppkőlefolyások, álló- és függőcseppkövek, cseppkőzászlók, tömeges borsókő kiválások díszítik. A képződmények színe döntően vörös, elsősorban a ráfolyó és már a képződés közben is beépülő vörösagyagnak köszönhetően. Mivel az egész barlang képét többnyire a vörösagyag uralja, a taposásos szennyezés kevésbé szembetűnő, mint az Alsó-hegy többi zsombolyában. A barlang kialakulása döntően a tektonikának, majd a leszivárgó vizek oldó hatásának köszönhető. A barlangképződés szempontjából nem elhanyagolható az a földtani sajátosság sem, hogy a kőzettömeg rétegei itt csaknem függőlegesen hatolnak a mélybe. A Szabó-pallagi-zsomboly méretei és járatainak összetettsége alapján a térség legfejlettebb zsombolya. Jelenlegi ismeretink szerint a bonyolult felépítésű zsombolyt legalább egy tucatnyi akna szövevénye építi fel. Ezek általában kisebb nagyobb ablakokkal csatlakoznak egymáshoz. Kialakulásukban, jelenlegi formájukban az utólag bekövetkezett omlások is jelentős szerepet játszottak. A döntően észak-déli preformáltság által létrejött hasadékok több helyen összeolvadva jellegzetes L és E keresztmetszetet formálnak. Néhány helyen a kürtőket, aknákat csak néhány deciméternyi „válaszfal” választja el egymástól. Genetikailag rendkívül érdekes a Drúz- és Sáros-aknák aljára becsatlakozó Szent-akna zónája. Ennek képe eltér a barlang többi részétől. Ezen járatszakaszban olyan formakincsek tanulmányozhatók, amelyek inkább egy erősen lejtő, patakos barlangot idéznek elénk. A falak formakincse, így az üstös oldásos formák erről tanúskodnak. Kialakulása a zsombolytól feltételezhetően függetlenül történt, „találkozásuk” véletlenszerű.

ÉLŐVILÁGA

Denevérek jelentős téli szálláshelyeként és szaporodóhelyeként nyilvántartott barlang. A megfigyelési adatok igen sokféle denevérfaj előfordulását mutatják, melyek közül legnagyobb számban kis és nagy patkósorrú denevér, valamint közönséges denevér fordul elő. A barlang bejárati aknájában korábban évtizedekig egy bagolypár fészkelt.

FELSZÍNI TERÜLETE

Bejárata egy, a tájra jellemző jelentős méretű, egykor fenyves erővel borított, mára tarra vágott környezetű töbör oldalában, jellegzetes sziklaalakulatok között, jelentős méretű, látványos szádával nyílik.

HASZNOSÍTÁS

A fokozottan védett barlang, az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával, kizárólag kötéltechnikában jártas barlangászok számára látogatható, barlangi túra- vagy kutatásvezetővel

Gruber Péter

Fotó: Egri Csaba, Polacsek Zsolt