Tavasz vége, a ligeterdősáv és a mezővédő erdősáv közötti földúton lépdelek jó 100 lépéssel előttem egy vadmacska bandukol.
Hátha megint szerencsém lesz, mert alig tíz napja innen másfél kilométerre a Szuha túlpartján egy fajtársát 5 méterről tudtam fotózni.
Ahogy ezt végig gondoltam a macska visszafordult majd villám gyorsan elinalt. Nem adom fel gondoltam, utána indultam a mezővédő erdősávba.
Alig teszek pár lépést érdekes gombát veszek észre. Termőteste 3-6 cm magas, a süveg 1-3 (4) cm Ø, gesztenyebarna, feketés-barna, szürkésbarna, kívül világosabb.

Fiatalon csésze formájú, később szemben levő oldalai nyeregszerűen felhajlanak. Vékonyhúsú, szárazon világosabb, felülete kissé deres, matt, kívül-belül ragacsos. Tönkje piszkosfehéres, halványbarnás néhány vastag, lekerekített, kiemelkedő hosszanti bordával, amelyek a kalapba beleolvadnak. Húsa világosbarna, rugalmas, a tönkben kissé szívós, a kalapban törékeny.

Szaga gombás, máskor kellemesen édeskés. A kormos papsapkagombákat figyelve még a vadmacskát elfeledtem, megyek további gombákat keresni. A gomba íze enyhe, gombás, nem ehető, étkezésre alkalmatlan.
A Gombászok kézikönyve 2023-as kiadása szerint hazánkban ritka. A szakirodalom alapján tavasztól nyárig, lomb- és fenyőerdőben, homokos és meszes-agyagos talajon, lehetőleg nyár (Populus) és fűz (Salix) alatt fordul elő.
Friss termőtesteit május és június hónapokban az alábbi helyeken találtam:
Dövény: 1 alkalom, néhány termőtest
Szuhafő: 1 alkalom, néhány termőtest
Lombos erdők talaján került elő.
Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter