Vegyes erdők gombaritkaságai: Zöld csuklyásgomba – Leotia lubrica

Közelítek ahhoz a részhez ahol június-júliusban a bársonyos kakukkszegfűt találtam, amikor balra egy vadcsapást pillantok meg. Néhány lépés az ösvényen és egy mohafolton néhány zöld csuklyásgombára leszek figyelmes.

Termőteste 1-2 (3) cm Ø, mozsárütő alakú. A termőtesten határozottan elkülönül egy domború, karéjos, zöldessárga feji rész, melynek széle visszahajlik és a spóratermő szövetet tartalmazza.

A termőtesten gyakran látható feketés-zöld árnyalat gombafertőzéstől származik, de az egészséges példányok is teljesen éretten gyakran színeződnek zöldes-barnára.

A termőtest széle egyenetlen.

Tönkje narancssárga, sárgászöld, hegye vékonyabb, gumiszerű, apró zöld pikkelyek vagy pettyek fedik, matt és általában üreges. Húsának állaga gumiszerű, porcos, sárgás sárgászöld, kocsonyás lével töltött.

Szaga dohos. Fotózok és az ösvényt használva behatolok a sűrűbe. A gomba íze enyhe, dohos. Nem ehető, a legújabb kutatások szerint giromitrint tartalmaz.

Mérgezéseket még nem tapasztaltak, valószínűleg soha nem fogyasztották őket nyersen, és a giromitrin mennyisége mindig a mérgezés határértéke 10 mg/kg alatti. Sütéskor kipattannak az edényből, mert olyan omlósak és gumiszerűek.

A Gombászok kézikönyve 2023-as kiadása szerint hazánkban ritka. A szakirodalom alapján nyártól késő őszig, csoportosan, gyakran nagy tömegben, nedves, vegyes erdőkben, avar és moha között fordul elő.

Friss termőtesteit szeptember hónapban az alábbi helyeken találtam:

Alsószuha: 1 alkalom, 1 termőtest

Dövény: 2 alkalom, néhány termőtest

Vegyes erdő mohos talaján került elő.



Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter