Március a barlangok hónapja

A rövid- és középtúráinkat nagyon sokan szeretik és jól ismerik, most viszont szeretnénk bemutatni néhány, talán kevéssé ismert barlangunkat:

A Kossuth-barlang Jósvafő közelében, a Tohonya-völgyben található Nagy-Tohonya-forrás mögött nyílik. 1956-ban 3 év munka után jutottak be a kutatók a barlang főágába, egy 40 m-es táró hajtása után. A járat végpontján lévő Reménytelen-szifonon csak jóval később 2009-ben sikerült átjutniuk az Amphora Búvár Klub kutatóinak. Ez egy egész évben aktív patakos barlang, melynek főágát víz tölti ki, e fölött húzódik egy járat, mely cseppkövekben gazdag. A barlang vizét a Nagy-Tohonya-forrás hozza felszínre, melynek vize melegebb a környék többi forrásánál, 14 C-os. Ennek oka, hogy a mélykarsztból is érkezik bele víz. Rendszeresen jelentkező áradását egy szivornyarendszer okozza, amely a mélyben lévő nagyobb üreget jelent, ami rendszeres időnként telik meg vízzel, és aztán kiürül. 

A Földvári Aladár-barlang az Esztramos-hegy felső bányaszintjén található a felhagyott kőfejtőben. Az itt folyó mészkőbányászat során találtak rá erre az ásványkiválásokban és cseppkövekben gazdag barlangra 1964-ben. Hossza mindössze 190 m. Három nagyobb teremből és az ezekből nyíló kisebb fülkékből áll. Találhatunk itt cseppkőoszlopokat, cseppkőzászlókat, borsóköveket, cseppkőkérgeket, heliktiteket, cseppkőszínlőket. Hazánkban az első olyan barlang, amit egy működő bánya területén sikerült megóvni.

A Meteor-barlang az Alsó-hegyen, Bódvaszilas közelében egy időszakos víznyelőben nyílik. 1961-ben kezdték el kutatni és még ebben az évben eljutottak a Titánok csarnokába, mely hazánk legnagyobb alapterületű barlangterme. Innen még sikerült tovább haladni és elérték a barlang mélypontját kb. – 155 m mélyen. Hossza 1672 m. A Titánok csarnoka nevét óriás és nagy számú cseppkőoszlopairól kapta, de láthatunk itt retekcseppköveket, függő-, álló- és szalmacseppköveket, cseppkőlefolyásokat, cseppkőmedencéket és zászlókat is. Kisebb méretűek, ám nagyon szépek a heliktitek is, melyek nagy száma országos viszonylatban is egyedülálló. 

A Szabadság-barlang Égerszögtől nem messze, a Pitics-hegy oldalában található. 3030 m-es hosszával az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb patakos barlangja. Több részre osztható a barlang, van benne szűk, meanderező folyosó, feltöltődött kuszoda, vannak tágas és gazdagon díszített termek, a végponthoz közel pedig barlangi víznyelők, melyek egy alsó járatba vezetik el a vizet. Sokféle képződménnyel találkozhatunk, a cseppkövek összes formájával - különösen sok heliktittel –, ásványkiválásokkal, a kőzetek korróziós és eróziós formáival ( pl. oldásos üstök, hullámkagylók, ujjbegykarrok, színlők, kőgombák) és különleges agyagképződményekkel (pl. agyagfürtök).

Vecsembükki-zsomboly

Az Alsó-hegyen, 522 m tszf. magasságban nyílik hazánk harmadik legmélyebb barlangja. Párhuzamosan elhelyezkedő aknákból áll, 900 m összhosszúságú. Első bejárását 1911-ben kísérelték meg, de ekkor csak 35 m-ig tudtak leereszkedni. 1970-ben 236 m mélységig feltárták a zsombolyt, melynek 83 m-es aknája a legnagyobb egybefüggő akna az országban. Függőleges járatai, aknái gazdagok cseppkövekben, különféle színű függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások és korallszerű borsókövek díszítik falait.

(Képek: Egri Csaba)

Kossuth-barlang

Meteor-barlang

Meteor-barlang