Geotóp Napok 2021 – Szögliget

Ezen belül kilencedjére taposták geoturisták az ANPI földtudományi értékekben gazdag („geodiverz”) vidékét, ezúttal Szögliget térségében, a Szádvár Tanösvény útvonalai mentén. A túravezető ezúttal is Veres Zsolt volt, „A kövek mesélnek” oldal szerkesztője. Az esemény színvonalát emelte Demjénné Lőrincz Ildikó (ANPI), Dr. Kovács Lajos, a Szádvárért Baráti Kör elnöke, valamint kedves felesége, Dr. Császár Ida is.

A találkozó október 2-án szombaton, a Szögliget településtől északra található Kettős-bányában vagy más néven Vár–völgyi-kőfejtőben volt. A 25 fős társaság köszöntése után egyből a Vár-völgy „geocsemegéi” közé vetettük magunkat. A felhagyott kőfejtők ugyanis a triász időszaki, kb. 235–230 millió éves Wettersteini Mészkő Formáció karbonátos képződményeit tárják fel, amelyek trópusi sekélytengerrel borított lagúnákban rakódtak le annak idején. Ez természetesen nem a mai földrajzi helyén történt, hanem több ezer kilométerre innen, valahol a trópusi övezetben – a résztvevők nagy megrökönyödésére. A kőbánya kőzeteinek és tektonikai felületeinek (pl. vetőtükör) megtekintése után a kőfejtő északabbi, kisebb egységében a kőbányászat és a barlangok összefüggéseiről esett néhány szó.

A Szalamandra-ház felé haladva mesterséges és természetes geológiai feltárások „közreműködésével” találkozhattunk a fent nevezett triász formáció dolomitos kifejlődéseivel, valamint a Wettersteini Mészkőnél idősebb Gutensteini Mészkő fekete, kalciterekkel átjárt kőzeteivel is. Kellemes sétánk a Szalamandra-háztól az északkelet felé haladó zöld sáv és piros rom jelzések kaptatóin folytatódott tovább, a Mosó-kút irányában. Útközben egy útbevágásban a környékre jellemző talajok erodált szelvényeit figyelhettük meg, majd a Csurgó-kútnál (Mosó-kútnál) Demjénné Ildikó jóvoltából a vizes előhelyek (források) és a térség élővilágával ismerkedtünk meg. A Mosó-kút neve beszédes: a Szádvárból annak idején a kúthoz jártak le ruhákat mosni, hisz az itteni karsztvíz nem volt olyan kemény, mint a környékbeli források vize. Az aktív forrásszáj körül napjainkban is megfigyelhető a forrásmészkő vagy idegen nevén travertínó kiválása.

A triász vízadóból érkező forrás megtekintése után a Bába-völgy következett, pontosabban annak I. sz. víznyelője. A tölcsér alakú, sötéten ásító mélyedésben elnyelődő csapadékvizek a Lakatos-forrás térségében látnak újra napvilágot. A Lakatos- vagy Borz-forrásnál a Szádvár tömbjét alkotó, késő-triász Hallstatti Mészkő jellegzetességeivel, valamint a térség bonyolult szerkezetföldtani modelljével ismerkedtünk meg. Itt derült ki, hogy a Szádvár kúpja egy puhább és idősebb kőzetekbe belegyúródott késő-triász mészkőblokkon áll, amelyet a szakemberek Derenki-klippnek neveznek.

A terület földtudományi értékei után a Szádvár és csodálatos megújulásának története következett, amelyet a Szádvárért Baráti Kör elnöke, Dr. Kovács Lajos és felesége, Dr. Császár Ida tolmácsoltak a geo-team felé. A várhegy északi részén található Alsóvár irányából, azon a bizonyos 374 fok lépcsőn érkeztünk fel a Német-bástyához. Itt a jól megérdemelt ebéd és csoportkép következett, majd a vár romterületének alapos bejárása. A romokat a várhegyről csigavonalban „lecsavarodó” piros rom jelzésen (Szádvár Tanösvény) hagytuk el, a középkori szekérnyomok megtekintése közben. A jó hangulatú geotúra a Tetves-forrás bővizű karsztforrásánál, majd a Kettős-bányában fejeződött be.

Az esemény résztvevőinek elmondása szerint azért volt élvezetes a geotúra, mivel nem csak egy „sima” túra volt, ugyanis ott elmentek volna azon kövek mellett, amelyeket most „megszólaltattunk”, hogy meséljenek nekünk. Még több ilyen túrát! Jövőre folytatjuk, kalandra fel!

Még több túra, még több élménybeszámoló a Geotóp Napok hivatalos oldalán: www.geotopnap.hu

A cikket írta: Veres Zsolt

A cikkhez tartozó fotókat készítették: Veres Zsolt, Erdős Dániel