RÁKÓCZI 1. SZ. BARLANG
FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS
A Rákóczi 1. sz. barlang a Szalonnai-karszt területéhez tartozó Esztramos-hegy VII. bányászati szintjén található. A fokozottan védett barlang bejárata Bódvarákótól mintegy 1,5 km-re ÉK-re, az Esztramos-hegy Bódva-völgy irányába néző, ÉNy-i oldallejtőjének alsó harmadában nyílik mesterséges környezetben. Az elágazó, kétszintes barlang horizontális kiterjedése a jelenlegi felmérések szerint mintegy 70 méter, összhosszúsága 750 méter, teljes vertikális kiterjedése 79 méter.
LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK
Hipogenetikus keletkezési mód. A karsztvízszintet elérő járatrendszer. A karsztvízszint alatti járatok jelentős méretei. A képződmények rendkívüli gazdagsága, változatossága, egymásra épülése tömeges és változatos borsókő és heliktit képződmények. A barlang borsóköveit a nemzetközi szakirodalom a legjellegzetesebbek között tartja számon. Egyedülálló, freatikus környezetben, a keveredési korrózió által létrehozott gömbüstszerű oldásos formák sokasága.
A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A triász időszaki mészkőben kialakult barlang két, egymással rövid szakaszon összeköttetésben álló, ÉK-DNy-i irányú töréseket követő, függőleges falú főhasadékból áll. A nagyméretű és szabálytalan alakú, egymásba fűződő gömbfülke-rendszerű, tektonikusan preformált hasadékjáratok, a karsztvízszint alatt függőleges hasadékrendszerben folytatódnak. A barlang különlegessége a különféle képződmények változatossága és egymásra épülése.
Falát többnyire a főtéig tömegesen borítják a nagy tömegű és változatos formakincsű ásványkiválások: nagyméretű függő- és állócseppkövekben, cseppkődrapériákban; korall-borsókövekben és borsókő karfiolokban és „karácsonyfákban” , limonitos-hematitos kalcitkérgekben, változatos színű cseppkőlefolyásokban, szalma- és görbecseppkövek (heliktitek) sokaságában gyönyörködhetünk a kiépített útvonalon végighaladva. A hasadék felsőbb, idegenforgalom számára nem látogatható szintjében, a „cseppkövek gyökereinek” zónájában találjuk a barlang leglátványosabb és legsérülékenyebb részét még az aljzatot is 1-2 cm átmérőjű borsókövek nőtték be. A korall-borsókő borítás és nagyméretű cseppkövek mellett a barlang ezen szakaszán látványos cseppkőzászlókat, heliktiteket találunk. A képződmények mellett – különösen a második főhasadék oldalfalának felső zónájában – gyakoriak a korrodált falak, visszaoldott képződményekkel. A barlang mindkét fő hasadékának alján egy-egy tó található. A járatok itt a karsztvízszint alatti (freatikus) zónában folytatódnak tovább. A korrodált falak jellegzetesek a tavak feletti, karsztvízszinthez közeli zónában, ahol a falak jobbára képződménymentesek, ezért itt a sziklafalak üstszerű oldódása során kialakult gömbös formák szembeötlőbbek.
ÉLŐVILÁGA
A barlang élővilágát csupán néhány kis patkósorrú denevér jelenti, az elmúlt években a víz alatti szakaszokat kutató búvárok felfigyeltek vakbolharáknyomokra az üledékeken.
FELSZÍNI TERÜLETE
Ma már nem működő bánya területén, korábbi vasérc táróból nyílik.
HASZNOSÍTÁS
A barlangra az Igazgatóság rendelkezik turisztikai célú hasznosítási engedéllyel. A barlang szakvezetéssel látogatható, maximum 10 fős csoportokban
Gruber Péter
Fotó: Egri Csaba, Kovács Richárd