ANPI logo

BARLANGOK ÉS KARSZTOK NEMZETKÖZI ÉVE

Text.Published
2022. április 27.

BÉKE-BARLANG

FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS

Mesterséges főbejárata Aggtelek község külterületén, a Szár-hegytől délre helyezkedik el. Megközelíthető az Aggtelek–Jósvafő műút mellett található kápolnától induló ösvényen, kb. 1,5 km hosszú sétával. 

Az 1964-ben létesített Szanatóriumi bejárata (vagy más néven jósvafői kijárata) Jósvafő község határában, a Kőhorog-oldalban nyílik. A Bíbic-töbörben található, a barlang feltárásakor használt Felfedező-ági bejárata ma már nem használatos, azt természet- és balesetvédelmi okokból lezárták.

LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK

Hazánk első tudományos alapon feltárt barlangja, valamint első gyógybarlangja. Rendkívüli cseppkőgazdagsága, melyek nagyrészt épek, a patakmederben több mint 400 mésztufagát alakult ki. Az év egészében állandóan vízvezető aktív patakos ág.

A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

A Béke-barlang hazánk legszebb, legjelentősebb barlangjainak egyike, 7183 m hosszú kiterjedésével az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja. Természetes bejárata nem lévén, létezésére vízfestések és egyéb elméleti megfontolások irányították rá a figyelmet, amelyek a Jakucs László vezette kutatóbrigád által végzett feltáró kutatások után be is igazolódtak, amikor 1952-ben a Bíbic töbör megbontásával a Felfedező-ágon keresztül bejutottak a barlangba. Tudományos jelentőségéhez tartozik, hogy feltárása új fejezetet nyitott a karsztkutatás történetében, mivel hazánkban ez volt az első olyan barlang, amelyet előzetes tudományos vizsgálatokra alapozva tártak fel. A Béke-barlang a mérsékelt égövi karsztosodás egyik iskolapéldája. Tektonikus törésvonalak mentén, a befolyó hideg vizek által végzett oldással, illetve folyóvízi erózióval alakítva ki járatait. Hazánkban azon kevés barlangok közé tartozik, amelyek a nyelőzónától a forrásig gyakorlatilag teljes hosszban ismertek.

Járathálózata a barlang felső nyelőzónájában a felszíni vízfolyásokhoz hasonlatosan hierarchikus rendben elágazó, alsóbb részeiben viszont egyetlen markánsan kanyargós főágban vezeti le a felszín alatt összegyűlő vizeket. A Szár-hegy és a Szomor-hegy környékén elterülő nyelőktől a Komlós-forrásig szállítja a vizet. Járatai meglehetősen egységes képet mutatnak: a barlang egésze egy föld alatti patakmeder, amelyre teljes hosszában erős kanyargósság, meanderezés jellemző. A barlang gerincét képező, 4350 m hosszú Főág átlagosan 4-5 méter széles, 4-10 méter magas, amelyet sok helyen teljes szélességében víz tölt ki. A járatok legjellemzőbb nagyformái a különböző szinteken megjelenő színlők, valamint korábbi, magasabb szinteken megjelenő, több helyen egymást keresztező meanderkanyarulatok. A patak vizét több mint 400 mésztufagát duzzasztja vissza, amelyeknek sajnos nagy részét átvágták a mögöttük kialakult tavacskák vízszintjének csökkentése céljából. A Főágat 16 db szifon osztja meg, amelyek közül csak a Szanatóriumi-szifon töltődhet fel teljesen, a többi a ritkán előforduló barlangi árvizek idején csak rövid időre zárhat le.

A barlang képződményekben igen gazdag, változatos színű és formájú álló- és függőcseppkövek, cseppkőzászlók és drapériák, valamint egymásba fonódó lépcsőzetes medencesort alkotó mésztufagátak díszítik. A főág mennyezetéhez több helyen magasba felnyúló kürtők kapcsolódnak (pl. a Fekete zsák terme, Égi dagonya). A patakmederben nagy számban találhatóak a patak eróziós, korróziós hatására a szálkőből kipreparálódott kőgombák, vagy ún. „lábas sziklák”.

ÉLŐVILÁGA

A Béke-barlangban számos barlanglakó vakrák, ősféreg, és különböző ízeltlábú fajok váltak ismertté. Télen jelentős, főleg kis és nagy patkósorrú denevérekből álló denevérpopuláció telel a barlangban.

FELSZÍNI TERÜLETE

A barlang járatai a felszínen a Szomor-hegy, Nagy-Jenei-tető, Láz-tető alatt húzódnak, nagyrészt erdővel borított területek alatt.

HASZNOSÍTÁS

Levegőjének gyógyhatását hamar felismerték, a terápiás célú hasznosítást 1959-ben kísérleti jelleggel kezdték meg a mesterséges főbejáraton keresztül. Majd 1964-től a jósvafői mesterséges bejáratnál kialakított, könnyebben megközelíthető Szanatórium-teremben folytatták. 1965-ben az országban elsőként gyógybarlanggá nyilvánították. A barlang jelenleg a felhalmozódott magas szén-dioxid koncentráció miatt nem látogatható.

Gruber Péter, Dr. Szunyogh Gábor

Fotó: Egri Csaba

envelope

Text.NewsletterCallTitle

Text.NewsletterCallSummary
Text.NewsletterCallSummary
    Túrák és programok
    Túrainformációk
    Kiemelt helyszínek
    Környezeti nevelés
    A parkról
Text.ANPHeadquarter
Text.HeadquarterAddressText.HeadquarterAddressValue
Text.HeadquarterPhoneText.HeadquarterPhoneValue
Text.HeadquarterEmailText.HeadquarterEmailValue
Text.ANPPark
Text.ParkPhoneText.ParkPhoneValue
Text.ParkEmailText.ParkEmailValue
Text.Directions
Text.PrivacyPolicy
Text.HandicapPolicy
Text.CookiePolicy