ANP Igazgatóság
ANPI logo

BARLANGOK ÉS KARSZTOK NEMZETKÖZI ÉVE

Közzétéve
2022. július 1.

Kossuth-barlang

FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS

A Kossuth-barlang Jósvafő határában, a völgynek is nevet adó Nagy-Tohonya-forrás mögött, forrásbarlangként nyílik. Jelenleg ismert hossza 1610 m, függőleges kiterjedése 57 m.

LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK

A Jósvafői-fennsík leghosszabb aktív patakos barlangja. Főág jellegzetes eróziós, korróziós formakincsei, száraz emeleti részének cseppkőképződmény gazdagsága. A Nagy-Tohonya-forrás a környék második legbővízűbb forrása, amely összetett hidrológiai tulajdonsággal rendelkezik (szivornyahatás, hőfokváltozás).

A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Kessler Hubert megbízásából, Chambre Attila és Rádai Ödön irányításával Verbály György aggteleki robbantómester, három társával együtt 1953. szeptember 1-én, a forrás felett táróhajtásba kezdett. Három évig tartó lelkes és kitartó munkájuk nyomán 1956. február 7-én a mintegy 40 m hosszú táró végén bejutottak a ma ismert főágba. A végponton talált szifon átúszását Kessler és Rádai több alkalommal megkísérelte, de csak a járat irányát sikerült megállapítaniuk, miután a kezdetleges felszereléssel a szűk hasadékba nem merészkedtek be. A szűkületet robbantással szerették volna áttörni, de a munka nem járt eredménnyel, sőt a robbantási törmelék a szifont részben eltömte. A szifon átúszásával az ötvenes évek végétől kezdve több-kevesebb sikerrel többen megpróbálkoztak. 1988-ban a vízfelszíntől már 50 m távolságra jutottak a kutató búvárok, ám a kiszélesedő járat ellaposodott és a főtéből belógó kőtarajok akadályozták a továbbjutást.

1997-ben szervezett kutatótábor során a szifont kutató Plózer István Víz alatti Barlangkutató Csoport búvárai a több évtizede legyőzhetetlennek bizonyuló szűkület átúszásához speciálisan kialakított felszerelést alkalmaztak. Július 8-án sikerült leküzdeni a mindössze 30 cm magas szűkületet. Az ezt követő közel 80 m hosszúságban feltárt szakasz tágas folyosóval indult, és 32 m mélységben kereszthasadékba torkollott. A szifon bejáratától 130 m-re kikötött vezetőkötél végpontjától már látható volt a fölfelé induló járat, amikor a kutatást társuk halálos kimenetelű balesete megszakította. A kétezres évektől az Amphora Búvár Klub tagjai kezdték meg a szifon kutatását, és több éves kitartó munkájuknak köszönhetően, végül 2009. november 13-án sikerült átúszniuk, feltárva a barlang folytatását képező Apáink-termét, melyet egy újabb szifon követett. A második szifon utáni rövid, levegős járat ismét a víz alá fordult, amely meredek vezetett immáron több, mint 40 méter mélyre. A nagy mélységre való tekintettel, a kutató búvárok már kevert gáz használata mellett folytatták a kutatást, melyet 2022. április 03-án bekövetkezett tragikus kimenetelű víz alatti omlás zárt le. Az elhunyt búvár felszínre hozatala Magyarország leghosszabb barlangi mentése volt.

Az aktív patakos forrásbarlang középső-triász wettersteini mészkőben, helyenként dolomitban alakult ki. Vízgyűjtő területe, amely az elvégzett víznyomjelzések alapján igen nagy: 24,4 km2 területű. A Nagy-Tohonya-forrás a Jósva-forráscsoport után a környék második legnagyobb hozamú forrása, amely nemcsak vízbőségével, de két rendkívül érdekes tulajdonságával is felhívta a kutatók figyelmét. A forrás vize télen melegebb, a nagy és kisvíz időszakában egyaránt a 16oC-os hőmérsékletet is eléri, nyáron hűvösebb, 11oC a víz hőmérséklete. A forrás vízhozama szabályos időközökben eredeti értékének sokszorosára emelkedik, majd néhány óra alatt lecsökken. A Nagy-Tohonya-forrás kitöréseit létrehozó egyetlen szivornyaüreg térfogata a számítások szerint 3800 m3, amely átlag 4 nap alatt telik fel. A forrás szivornyája mellékági szivornya, mivel a szivornyás kitörés előtt a vízhozam nem csökken.

ÉLŐVILÁGA

Korábbi megfigyelések és a forrás melletti denevérhálózásnak köszönhetően rendelkezünk adatokkal a barlangról, amely ezek alapján nászhely/szaporodóhely, illetve telelőhely. A víz alatti részeken megfigyelhető az aggteleki vakbolharák (Niphargus aggtelekiensis). Kuriózumként említhető, hogy a falakat sok helyen élő Lepthotrix baktériumbevonat borítja.

FELSZÍNI TERÜLETE

Bejárata közvetlenül völgytalpon nyílik, a Nagy-Tohonya-forrás mögött. Ismert jártai a töbrökkel erősen tagolt, legelővel borított Szelce-völgy irányába, valamint az erdővel borított Nagy-oldal irányába húzódnak.

HASZNOSÍTÁS

A fokozottan védett barlang jelenleg hatósági lezárás miatt nem látogatható.

Gruber Péter

Fotó: Balázs Gergely, Egri Csaba

envelope

Értesülj azonnal!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
    Túrák és programok
    Túrainformációk
    Kiemelt helyszínek
    Környezeti nevelés
    A parkról
ANP Igazgatóság
Cím3758 Jósvafő,
Tengerszem oldal 1.
Igazgatóság+36 48 / 506 000
E-mailinfo.anp@t-online.hu
Aggteleki Nemzeti Park
Turisztika+36 48 / 503 001
E-mailinformacio@anpi.hu
Megközelítés
Adatvédelem
Akadálymentesítési nyilatkozat
Cookie szabályzat
Európai Regionális Fejlesztési Alap - Partnerséget építünk - Projekt információ
A honlapon található információk nem feltétlenül tükrözik az EU hivatalos véleményét.
© Minden jog fenntartva! - 2019
  |  
ANP Igazgatóság