ANP Igazgatóság
ANPI logo

BARLANGOK ÉS KARSZTOK NEMZETKÖZI ÉVE

Közzétéve
2022. július 15.

Hosszú-tetői-barlang 

FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS

A Hosszú-tetői-barlang Szögliget község közelében lévő Vidomáj-pusztától 500 méterre északra, közvetlenül a névadó Hosszú-tető csúcsa alatti hegyoldalban 487 m tengerszint feletti magasságban található. A fokozottan védett barlang hossza 54 méter, vertikális kiterjedése 20 méter. 

LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK

Nyilvántartott régészeti lelőhely, elsősorban bükki és kyjaticei kultúrához tartozó, nagyszámú leletek előkerülése a barlangból, továbbá a belső részeken meghagyott érintetlen rétegsor.

A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Az egyszerű alaprajzú, alapfelszereléssel könnyen járható barlang középső-triász wettersteini mészkőben alakult ki, genetikájából adódóan egykor forrásbarlangként működhetett. A barlangban nagyrészt tiszta, fehéres szürke, szépen oldott falfelületeket láthatunk, melyeket néhol montmilch, legtöbb helyen pedig kisebb-nagyobb cseppkőképződmények díszítenek. Bár a barlang nagyrészt száraz, a képződmények zöme időszakosan aktív, fejlődő. Egyetlen, közös hasadék kibővülésével keletkezett a bejárati terem és a belső terem. A fosszilis, majdnem vízszintes hasadékjárat belső terméből nyílik a barlang egyetlen mellékága. A belső teremben függő- és szalmacseppkövek, cseppkőlécek, zászlók, cseppkőkérgek és lefolyások fejlődtek ki. A barlang több pontján gömbüst szerű oldásformát találunk. A barlangban kialakult borsókövek főleg visszaoldott kristályos borsókövek melyek aeroszolból váltak ki.

A barlang első 15 métere régóta ismert volt. Igazi értékére azonban csak 2000-ben derült fény, amikor a barlang feltáró kutatása közben a kitöltésből faszéntörmelék, élénk vörösesbarna színű égett cserépre emlékeztető szemcsék, bükki-kultúrájú mázatlan cserépedény töredékek kerültek elő. A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei által végzett műszeres vizsgálatok során késő bronzkori Kyjaticei kultúrához tartozó arany karikák láttak napvilágot a barlang számos pontjáról. A meginduló régészeti feltárások során pedig Bükki kultúra, késő bronzkori Kyjaticei kultúra cserépedényei, XV.-XVI. századi szakállas nyílhegyek, vascsatok, tüzelőhely, XVIII. századi kerámia, illetve töltényhüvelyek kerültek elő. A régészeti ásatások során az aljzati törmeléket néhol több méter mélységben eltávolították, az eredeti kitöltési szintet az oldalfalba bevágott, a barlang első felében piros festékkel is megjelölt vonal jelzi. A hatékony védelem érdekében a Kulturális Örökség Igazgatósága lezáratta a barlangot, majd a Környezetvédelmi Minisztérium rendeletében 2001-ben fokozottan védetté nyilvánította.

ÉLŐVILÁGA

A barlang bejárati részében barlangi keresztespókok élnek, a belső részekben néhány egyedből álló denevér csoport fordul elő rendszeresen. Korábban a lezárás előtt róka és borz is élt a barlangban.

FELSZÍNI TERÜLETE

Bejárata egy félköríves sziklaudvarban 6-8 méter magas sziklafal tövében nyílik.

HASZNOSÍTÁS

A fokozottan védett barlang bemutatásra, hasznosításra nem alkalmas, csak kutatási céllal látogatható.


Gruber Péter

Fotó: Egri Csaba, Rózsa Sándor

envelope

Értesülj azonnal!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
    Túrák és programok
    Túrainformációk
    Kiemelt helyszínek
    Környezeti nevelés
    A parkról
ANP Igazgatóság
Cím3758 Jósvafő,
Tengerszem oldal 1.
Igazgatóság+36 48 / 506 000
E-mailinfo.anp@t-online.hu
Aggteleki Nemzeti Park
Turisztika+36 48 / 503 001
E-mailinformacio@anpi.hu
Megközelítés
Adatvédelem
Akadálymentesítési nyilatkozat
Cookie szabályzat
Európai Regionális Fejlesztési Alap - Partnerséget építünk - Projekt információ
A honlapon található információk nem feltétlenül tükrözik az EU hivatalos véleményét.
© Minden jog fenntartva! - 2019
  |  
ANP Igazgatóság