BARLANGOK ÉS KARSZTOK NEMZETKÖZI ÉVE

LEGFŐBB BARLANGTANI ÉRTÉKEK

Nyilvántartott régészeti lelőhely, elsősorban bükki és kyjaticei kultúrához tartozó, nagyszámú leletek előkerülése a barlangból, továbbá a belső részeken meghagyott érintetlen rétegsor.

A BARLANG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Az egyszerű alaprajzú, alapfelszereléssel könnyen járható barlang középső-triász wettersteini mészkőben alakult ki, genetikájából adódóan egykor forrásbarlangként működhetett. A barlangban nagyrészt tiszta, fehéres szürke, szépen oldott falfelületeket láthatunk, melyeket néhol montmilch, legtöbb helyen pedig kisebb-nagyobb cseppkőképződmények díszítenek. Bár a barlang nagyrészt száraz, a képződmények zöme időszakosan aktív, fejlődő. Egyetlen, közös hasadék kibővülésével keletkezett a bejárati terem és a belső terem. A fosszilis, majdnem vízszintes hasadékjárat belső terméből nyílik a barlang egyetlen mellékága. A belső teremben függő- és szalmacseppkövek, cseppkőlécek, zászlók, cseppkőkérgek és lefolyások fejlődtek ki. A barlang több pontján gömbüst szerű oldásformát találunk. A barlangban kialakult borsókövek főleg visszaoldott kristályos borsókövek melyek aeroszolból váltak ki.

A barlang első 15 métere régóta ismert volt. Igazi értékére azonban csak 2000-ben derült fény, amikor a barlang feltáró kutatása közben a kitöltésből faszéntörmelék, élénk vörösesbarna színű égett cserépre emlékeztető szemcsék, bükki-kultúrájú mázatlan cserépedény töredékek kerültek elő. A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei által végzett műszeres vizsgálatok során késő bronzkori Kyjaticei kultúrához tartozó arany karikák láttak napvilágot a barlang számos pontjáról. A meginduló régészeti feltárások során pedig Bükki kultúra, késő bronzkori Kyjaticei kultúra cserépedényei, XV.-XVI. századi szakállas nyílhegyek, vascsatok, tüzelőhely, XVIII. századi kerámia, illetve töltényhüvelyek kerültek elő. A régészeti ásatások során az aljzati törmeléket néhol több méter mélységben eltávolították, az eredeti kitöltési szintet az oldalfalba bevágott, a barlang első felében piros festékkel is megjelölt vonal jelzi. A hatékony védelem érdekében a Kulturális Örökség Igazgatósága lezáratta a barlangot, majd a Környezetvédelmi Minisztérium rendeletében 2001-ben fokozottan védetté nyilvánította.

ÉLŐVILÁGA

A barlang bejárati részében barlangi keresztespókok élnek, a belső részekben néhány egyedből álló denevér csoport fordul elő rendszeresen. Korábban a lezárás előtt róka és borz is élt a barlangban.

FELSZÍNI TERÜLETE

Bejárata egy félköríves sziklaudvarban 6-8 méter magas sziklafal tövében nyílik.

HASZNOSÍTÁS

A fokozottan védett barlang bemutatásra, hasznosításra nem alkalmas, csak kutatási céllal látogatható.

Gruber Péter

Fotó: Egri Csaba, Rózsa Sándor