Énekes hattyú (Cygnus cygnus) Sárospatak mellett

A helyszínre érkezve 80 pld bütykös hattyú, néhány tucat tőkés réce, 1 szürke gém és 1 nagy kócsag tartózkodott a holtág jégmentes szakaszán. A jégen állt az öreg, gyűrűtlen énekes hattyú, majd rövidesen a vízbe ereszkedett és a többi hattyúval közösen az úszórécékre jellemző „tótágas” állásban táplálkozni kezdett. Vízi növények víz alatti részeit fogyaszthatta a be nem fagyó, sekély állóvízben. Hangját is hallatta, mely erős, jellegzetes, trombitáló kiáltás.

Az énekes hattyú Magyarországon jelenleg csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fészkel, ott is csak 1-2 pár. A 18. század közepén pusztult ki hazánkból mint fészkelő faj és csak 2005-ben telepedett meg újra az Ipoly menti mocsarakban. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén csak ritka átvonuló és alkalmi téli vendég. Az ANPI adatbázisában mindössze 10 megfigyelési adata szerepelt eddig. A világállomány nagy része Európa és Ázsia erdős tundra zónájában fészkel. 

Mocsaras élőhelyeken építi növényi szálakból készült, nagy fészkét, melybe 3-6 db tojást rak. A kotlás 35 napig tart. A fiókák fészekhagyók, a szülők példamutatóan gondozzák őket. 

Védett madárfajunk, 50.000 Ft a természetvédelmi értéke.

Szöveg és videó:

Serfőző József

természetvédelmi őr

ANPI ZTE