Lombos erdők gombaritkaságai: Szálaskalapú csengettyűgomba

Text.Published
Invalid date

Szálaskalapú csengettyűgomba - Pluteus fenzlii

Kilépve az erdőből a gömörszőlősi templom tornyát pillantottam meg, mi tagadás kicsit elkavartam, indulok is toronyiránt visszafelé. Mivel egy területen erdészeti munkákat végeznek, kis kitérőt teszek. Jól tettem, az egyik kidőlt, korhadó tölgytörzsön messziről látok valamiket sárgállani. A szálaskalapú csengettyűgomba is vágyálmaim között szerepelt.

Megnézem közelebbről kalapja 4-7 cm Ø, kezdetben harang vagy félgömb alakú, később domború majd lapos, középen alacsony púp, gyakran szélesen köldökös, széle öregen néha megreped. Citrom- vagy élénksárga, közepe néha narancssárgás, barnássárgás, a széle világosabb idősen halványsárgásra, fehéresre kifakuló, felülete szálas, pelyhes, rostos-pikkelyes és száraz. A széle egyenes. Lemezei szélesek, a csengettyűgombákra jellemzően szabadon állók, kezdetben fehéresek, szélein sárga pigmentáció, majd a spóraportól rózsaszínűek, általában sárga szélűek. Tönkje 25-50 (60) mm hosszú, 4-10 mm Ø, központos vagy enyhén excentrikus. Hengeres, de alapja felé enyhén vastagodik (de nem gumós), sima, a gallérzóna fölött fehéres vagy halványsárga, alsó része fehér alapon hosszirányban sárga, halványbarna szálak, pikkelyek borítják. Gallérja vékony, sárga, múlékony, szálas, rostos a tönk középső vagy alsó részén található. Idősebb példányokon nehezen észlelhető gallérzóna formájában marad meg. Az alapot fehéres szálak borítják. Húsa fehér, a kalapbőr alatt és a tönkbázisban sárgás. Eleinte sűrű és kemény, idősödve törékennyé válik. Szaga jellegtelen. Íze jellegtelen, más források szerint kellemesen édes, étkezési értéke ismeretlen, feltehetően nem ehető.

A Miskolci Gombász Egyesület honlapja szerint hazánkban nagyon ritka. 

Előfordulása a szakirodalom alapján: Nyártól őszig, általában holt lombos fákon, leggyakrabban tölgyön (Quercus), hárson (Tília), bükkön (Fagus), gyertyánon (Carpinus), nyáron (Populus), de ritkábban kőrisen (Fraxinus), borostyánon (Hedera), juharon (Acer), dión (Juglans), és nyíren (Betula) egyesével vagy kisebb csoportokban.

Friss termőtesteit szeptember hónapban az alábbi helyen találtam.

Gömörszőlős: Nyerges 7688.2/A (1 alkalom, 2 termőtest)

Kidőlt, korhadó tölgy (Quercus) törzsén került elő.

Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter