Vizes élőhelyek fejlesztése a Nemzeti Parkban

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 605 millió forint uniós támogatásból fejleszti a vizes élőhelyeket – jelentette be Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a sajtónyilvános rendezvényen. A fejlesztés célja a természetes vízjárás visszaállítása és az élőhelyek megőrzése, mely hozzájárul a biodiverzitás megóvásához és a térség természeti értékeinek hosszú távú fenntartásához.

A rendezvényen Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte a résztvevőket, és hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a projekt sikeres megvalósításához.

A rendezvényen felszólalt Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki szintén megköszönte az intézmények közötti együttműködést. Rőczei Patrik, Aggtelek polgármestere kiemelte a projekt térségi jelentőségét, valamint az önkormányzat támogatását a természetvédelmi célok elérésében.

A szakmai ismertetőt Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park általános igazgatóhelyettese tartotta, majd a jelenlévők helyszíni bejáráson tekintették meg a jósvafői Tengerszem-tó környékét, ahol a tervezett beavatkozások egy része is megvalósul.

Az Aggteleki Nemzeti Park KEHOP-PLUSZ-3.2.1 „Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” támogatási konstrukció keretében európai uniós támogatást nyert el a „Vizes illetve vízi élőhelyek eredeti jellegének és az azokhoz kötődő fajok élettani igényeinek megfelelő vízellátottság, vízfelület és partmenti környezet természetvédelmi célú helyreállítása és monitorozása” című, pályázat megvalósítására, melyhez 604,87 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A projekt célja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhelyeinek fenntartása és bővítése, a nyílt vízfelületekhez kötődő madárvilág vonuló (pihenő) és fészkelő területeinek kedvező természeti állapotba történő fejlesztése, valamint a védett és fokozottan védett hal-, kétéltű- és hüllőfajok ökológiai igényeinek érdekében végzett élőhelyfejlesztés, élettereik védelme, rehabilitációja.

A projekt megvalósítása során a jósvafői Tengerszem-tó medrének kotrása hatására visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, a jelenleg záródó hínárnövényzet is felnyílik. Az üzemvízcsatornák és vízesések rekonstrukciója számos faj (pl. a hegyi billegető, a vízirigó és foltos szalamandra) számára nyújt ismét kedvező életfeltételeket.

A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében a fejlesztés hatására a „Tőzegmohás lápok és ingólápok 7140” közösségi jelentőségű élőhelytípus megőrzéséhez szükséges ökológiai és műszaki feltételek lesznek biztosítottak és a tőzegmohák mellett számos védett faj életfeltételei javulnak és visszaáll a terület korábbi vízmegtartó képessége.

Az aggteleki Kardos-tó és Bacsó-nyak-alji-mocsár esetében a nád és gyékény irtása valósul meg, ezáltal a jelenleginél nagyobb nyílt vízfelület alakul ki, így számos faj élőhelyének minősége, életfeltétele javul (pl. a közösségi jelentőségű lápi szitakötő, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka). A nyílt vízfelület számos közösségi jelentőségű erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevér számára fog ivóhelyül szolgálni.

A munkálatok 2025 évben kezdődnek és várhatóan 2027-ben fejeződnek be.