Lombos erdők gombaritkaságai: Tűzpiros csengettyűgomba (Pluteus aurantiorugosus)

Csalódottan megyek a nyári melegben egyik kis erdőből a másikba. Gomba alig, már kezdem feladni a reményt, de egy kidőlt törzsön valami piroslik, biztos festék nyoma, gondolom.

Közelebb érve örömmel látom, hogy gombák. Kalapja 1-4 (5) cm Ø, narancsvörös, sárgás-narancssárga, a közepén tűzpiros. Domború, idősen kiterül, nagyrészt sima, vagy csak kissé szemcsés. Lemezei fiatalon fehéresek, később rózsaszínűek, húsrózsásak, szabadon állók, szorosan elhelyezkedők, közbenső lemezekkel.

Tönkje 3-6 cm hosszú, legfeljebb 1 cm Ø, fehéres vagy sárgás, töve felé sötétebb sárgás, kissé megvastagodott, legalja rózsaszínes lehet. Felszíne hosszában barnaszálas, a micélium fehér vagy halványsárgás. A hegy könnyen elválasztható a kalaphústól.

Húsa fehéres, vagy világossárgástól citromsárgáig terjedő színű, lágy. Szaga jellegtelen. Tűzpiros csengettyűgombák, elég nehéz fotózni, mert e fatörzs nem mozdítható, de próbálkozok, különösen egy szív alakú kalappal.

Íze enyhe, nem ehető.

A Gombászok kézikönyve 2023-as kiadása szerint hazánkban ritka. A szakirodalom alapján nyártól őszig, holt lombos fák (Populus, Alnus stb.) anyagán, esetleg fűrészporon fordul elő.

Friss termőtesteit szeptember és október hónapokban az alábbi helyeken találtam:

Alsószuha: 3 alkalom

Dövény: 1 alkalom

Jákfalva: 1 alkalom

Ormosbánya: 1 alkalom

Erdőben holt lombosfa-anyagon került elő, mindenütt néhány termőteste.

Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter