A Szuha melletti ligeterdő bejárása után hazafelé tartok, a földúton megyek, de be-betekingetek az őszi tölgyesbe.
Közben a nap mérlegét vonom meg akadtak érdekességek: döggombák, kígyógombák, bükk-eresgomba, égerfa-tejelőgomba, mézsárga lápigomba, éger-cölöpgomba.

Közben az erdőszélén, nagy területen karcsú papsapkagombákra leszek figyelmes. Süvege 1-2 (3) cm Ø, fiatalon fehéres, krémszínű, világosbarna, halvány füstszürke, a lapok alja szinte fehér, majd szürkés-fehér, okkerbarnás, rózsaszínes árnyalattal. Minél öregebb és szárazabb, annál inkább sötétebb. Kétcsúcsú, fejrésze már fiatalon nyereg alakú, később szabálytalanul, két-háromlebenyű, hullámos, alaktalanul fodros lehet. Külső-belső oldala sima.

Tönkje 2-6 cm magas, fehéres, halványsárgás, karcsú, lefelé kissé szélesedik, hengeres, csöves, üreges, nem kamrás. Ritkán, a bázisa felé enyhe hosszanti barázda díszítheti. A süveghez közel finoman pelyhes, egyébként sima. Húsa vékony, szívós, viasszerű, fehéres, a süvegben törékeny, a tönkben rugalmas.
Szaga jellegtelentől enyhén kellemesig változik. Íze enyhe, nyersen különösen mérgező, egyébként sem ehető, kis mennyiségű giromitrin (egy toxin és rákkeltő anyag, képlete: C4H8N2O) tartalma miatt fogyasztása nem javasolt, mert esetleg szervkárosodást okozhat.
Jó pár fotó és indulok tovább.

A Gombászok kézikönyve 2023-as kiadása szerint hazánkban ritka. A szakirodalom alapján nyártól késő őszig, folyó menti ligeterdők, hegyvidéki tölgyesek, bükkösök nyirkos, mohos talaján, vagy az avaron, ritkán erősen korhadt fahulladékon fordul elő, egyesével, néha több is egymás közelében.
Friss termőtesteit június, július és szeptember hónapokban az alábbi helyeken találtam, mindenhol 1 alkalommal:
Alsószuha
Ormosbánya
Szuhafő (2 különböző helyszínen)
Zádorfalva: Iván-tető 7688.2/B
Erdők (főleg tölgyesek) nyirkos talaján került elő néhány mindig többedmagával.
Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter