Szeptember vége van, a volt csemetekertben nézelődök, a vörösfenyők alatt a fenyőavarban egy régóta keresett ritkaságot pillantok meg, sárga lapátgombákat.
Majd alig 20 perc múlva szintén vörösfenyő mellett mohapárnában még több termőtestet találok, így alaposan megvizsgálhatom.

Termőtestük 0,8-1,8 (2,5) cm Ø, barnássárga, aranysárga, narancssárga, okkersárga, fehéres sárga színűek, szélük sötétebb, felső része csavart, lapátszerűen kiszélesedő, kissé ráncos felszínén keletkeznek spórái. A termőtest fokozatosan keskenyedik lefelé, majd egy határozott vonallal ér végett, amely alatt már a tönkje van. Tönkje 2,5-4 cm hosszú és 0,4-0,8 cm Ø, színe halvány krém-sárgás, fehéres sárga, barnás, hegye okkerbarna, lapított, jól körülhatárolt, az alja felé elvékonyodó, felszíne sima vagy kissé tapadós, idősen üregesedik. Húsa fehér, sárgás, puha, kocsonyás, kissé gumiszerű. Szaga semlegestől, kellemes fűszeresig terjed. Íze egyesek szerint enyhe, más források szerint kellemes, fűszeres.
Mérete és ritkasága miatt sem javasolt étkezési célra gyűjteni. Az újabb kutatások szerint könnyen illékony monometilhidrazint is tartalmaz. Ez egy színtelen, halszagú anyag, nagyobb mennyiségben rákkeltő; 2 mg/kg határértékkel. Ez a gomba körülbelül 4 mg/kg-ot tartalmaz. Mivel a legkisebb környezetszennyezést sem tűri, ezért Magyarországon és Európa szerte a egyre ritkább, visszaszorulóban van.

A szakirodalom szerint réteken, vegyes erdőkben, gyakran vörösfenyők közelében, nyirkos tűlevelű avarban, füvek és mohák között fordul elő, többnyire csoportosan, sokszor boszorkánykörben, kora nyártól őszig.
Friss termőtesteit szeptember és november hónapokban találtam, vörösfenyő (Larix decidua) avarján illetve szintén vörösfenyő alatt mohapárnában.
Dövény: 3 alkalom
Szöveg és fotók: Szentgyörgyi Péter