Vizes élőhelyek helyreállítása és monitorozása KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2024-00005

A kedvezményezett neve: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

 

A fejlesztés tárgya, a projekt címe: „A vizes, illetve vízi élőhelyek eredeti jellegének és az azokhoz kötődő fajok élettani igényeinek megfelelő vízellátottság, vízfelület és partmenti környezet természetvédelmi célú helyreállítása és monitorozása”

 

Projekt azonosítószáma: KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2024-00005

 

A szerződött támogatás összege: bruttó 604.865.000 Ft

 

A projekt megvalósításának kezdete: 2024. 11. 04.

Tervezett befejezési dátuma: 2027. 04. 30.

 

A projekt tartalmának részletes bemutatása:

 

A vizes élőhelyek jelentősége:

A vizes élőhelytípusok (úgymint tőzegmohás lápok és ingólápok, vagy természetes eutróf tavak stb) területének országos kiterjedése is nagyon kicsi, esetenként mindössze néhány hektár. Mivel víztől függő élőhelyekről van szó, a klímaváltozás hatásai, illetve a vízellátottsággal összefüggő veszélyeztető tényezők fokozottan jelentkeznek, így valamennyi ilyen élőhelytípus esetében szükség van a fenntartást biztosító természetvédelmi kezelés folytatására, a veszélyeztető tényezőket kizáró védelmi, élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokra.

Az Aggteleki-karszt szegény felszíni víztestekben, azonban az itt található vizes élőhelyek természetvédelmi szempontból jelentősek, számos faj élőhelyét, illetve ivóhelyét biztosítják. Ezek közül kiemelendők a világörökség részét képező és részben Ramsari területnek minősülő Aggteleki Nemzeti Park területén lévő állóvizek és vízfolyások, a Keleméri Mohos-tavak területe.

A vizes élőhelyek vízellátottságára számos veszélyeztető körülmény hat kedvezőtlenül, úgymint klímaváltozás, szélsőséges időjárás, a tápláló vízforrások vízhozamának csökkenése, eutrofizáció, szukcessziós folyamatok, idegenhonos inváziós fajok terjedése. A nyílt vizes élőhelyek beszűkülése az eutrofizációs folyamatok mellett az inváziós növényfajok térhódításának tudható be, csökkentve a nyílt vízfelületek nagyságát. Ezen élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének fenntartásához, javításához a megfelelő vízháztartás és vízellátás biztosítása elengedhetetlen.

 

A KEHOP PLUSZ támogatási konstrukcióban most megvalósuló fejlesztés célja a kijelölt vizes élőhelyek fenntartása és bővítése, a nyílt vízfelületekhez kötődő a védett és fokozottan védett fajok ökológiai igényeinek érdekében végzett élőhelyfejlesztés, élettereik védelme, a vízhez kötött mikro- és makroszintű életformák ökoszisztéma szolgáltatásainak fenntartása.

 

A projektben három helyszínen kerültek vizes élőhelyek kijelölésre:

  1. Jósvafő: A jósvafői Tengerszem-tó egy mesterségesen létesített völgyzárógátas dombvidéki víztározó - a Jósva-források vizét a Törőfej-völgy völgyzárógátja duzzasztja fel-, természetvédelmi szempontból pedig egy vizes élőhely, emellett természetvédelmi látványosság és turisztikai kirándulóhely. Az 1935-ben épült tározó korábban az alábbi funkciókat látta el: vízi malmok működtetése, áramfejlesztő turbina működtetése, bányászati üdülő vendégek fürdőhelye, mely funkciók ma már nem működnek. A tó az erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevérek számára is fontos ivóhely. A Baradla-barlang vizeit felszínre vezető Jósva-forráscsoport az 1955-ös nagy árvíz után került kiépítésre. Az egyes források vizét levezető csatornák és a régi turbina üzemvízcsatornája fontos vízi élőhelyek.
  2. Kelemér: A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az ország egyik kiemelkedő természeti értéke, melynek megőrzése Igazgatóságunk feladata.
  3. Aggtelek: A Baradla-barlang vízgyűjtőterületén, Ramsari területen található kisvizes élőhelyek, a Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár szintén értékes fajoknak adnak otthont.

 

A kijelölt vizes élőhelyek rekonstrukciós munkálatai az alábbi helyszíneken az alábbi fő tartalommal valósulnak meg a kiadott természetvédelmi engedélyeknek megfelelően:

  • Tengerszem-tó és Jósva-forráscsoport (Jósvafő): A Tengerszem-tó kotrása, Jósva-forráscsoport rendezése a vizes élőhely fenntartása és bővítése érdekében. Az elvégzendő fő munkálatok: A sérült üzemvíz csatornák oldalfalainak elbontása, és új oldalfalak építése, az üzemvíz csatornák helyreállítása; a Felső mederágban lévő két vízesés helyreállítása; a Tengerszem-tó vizének leeresztése után az iszap kotrása és elszállítása, a régi fürdőmedence és stég területrendezése; a völgyzárógát megerősítése; műtárgyainak felújítása.
  • Keleméri Mohos-tavak: a Mohos-tavak területi helyreállítása, vízmegtartásának rekonstrukciója. Az elvégzendő fő munkálatok: A vízelvezető árkok teljes és hatékony elzárása, szigetelése, azaz mederelzárások helyreállítása védőtöltés építése.
  • Aggteleki kisvizes élőhelyek (Bacsó-nyak-alji mocsár és Kardos-tó): Gyökérzónás vízinövényzet tisztítás, nyílt vízfelület kialakítása. Az elvégzendő fő munkálatok: A kisvizes élőhelyek peremén a nádirtási munkákat akadályozó bedőlt fák és cserjés foltok eltávolítása, víztelenítési munkák; a mocsári növényzet eltávolítása és elszállítása; mocsári növényzet depónia terítése; a Bacsó-nyak-alji-mocsár területén csőáteresz műtárgy helyreállítása, töltés helyreállítás.
  • A Tengerszem-tónál vízminőség monitoring rendszer beüzemelése, továbbá élővilág monitorozási feladatok ellátása.

 

A fejlesztés várt eredményei:

  • A jósvafői Tengerszem-tó medrének kotrása hatására visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, a jelenleg záródó hínárnövényzet is felnyílik és visszaszorul a partközeli mederrészre, az üzemvízcsatornák és vízesések rekonstrukciója több értékes faj számára ismét kedvező feltételeket biztosít.
  • A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében a beavatkozások eredményeképpen számos védett faj életfeltételei javulnak, visszaáll a terület korábbi vízmegtartó képessége.    
  • Az aggteleki Bacsó-nyak-alji-mocsár és a Kardos-tó esetében a nagyobb nyílt vízfelület kialakítása következtében számos faj élőhelyének minősége, életfeltétele javul.
  • A fejlesztés eredményei az alábbi közösségi jelentőségű fajokat érintik: lápi szitakötő, tornai patakcsiga, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, hegyi billegető és több denevérfaj.
  • Összességében fejlesztés eredményeként javulnak a természeti értékek, a hozzájuk kötődő élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei. 

 

További információ a projektről:

 

Gruber Péter, általános igazgatóhelyettes, projekt szakmai vezető

Mobil: +36 30 331 1724; E-mail: gruber.peter@anpi.hu

 

Hordós-Nagy Zsuzsa, pályázatkezelési osztályvezető

Mobil: +36 30 370 13 33; E-mail: hordos.nagy.zsuzsa@anpi.hu


Galéria:

Letölthető anyagok, cikkek: