Kelemér és környéke

A falu lakosságának hajdan a megélhetést az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a földművelés jelentette, illetve a Hámos birtokon téglaégetés is folyt. A szaporodó lakosság egy része a 19. század végén Amerikában kereste a megélhetést. Sokan ott maradtak, vagy keresményüket hazahozva szülőföldjükön igyekeztek egy jobb életet megteremteni. A II. világháborút követő időszak sem hozott fellendülést a településnek: a kisbirtokokat ellehetetlenítették, a munkaképes fiatalokat elszippantották a környező ipari városok. Kelemér máig sokat megőrzött régi hangulatából.

Mohos-ház

A Tompa Mihály út 129. sz. alatt található Mohos-házban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavakat, a Mohosvár történetét, valamint a falu táj- és kultúrtörténetét mutatja be, de esetenként időszaki kiállítások is megtekinthetők itt. A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség.

A Rási család Amerikából hazatért tagjai 1903-ban építették saját kezűleg, a lejtős terep adottságait kihasználva a térség egyetlen emeletes parasztházát. A házat a földbe 10-15 cm mélyen ledöngölt nagyobb kavicsokra (békasó kövekre) építették, mindenféle szigetelés nélkül, vályogtéglából és paticsból. A szigetelés hiánya és a minimális alapozás ellenére száz évig állt az épület. Az időközben műemléki védettséggel felruházott ház 2003-ra gyakorlatilag megsemmisült. Rekonstrukciójára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából került sor 2004-ben. A ház eredeti formájában, de már szilárd alapozással épült újjá. A környék értékeire emlékeztetve a Mohos-ház nevet kapta.

Általános információ:

Infomációs Iroda, Aggtelek

3759 Aggtelek, Baradla oldal 3.

Tel.: +36 48 503 000

E-mail: informacio@anpi.hu

Előzetes bejelentkezés, időpont egyeztetés:

Szilágyi János

Tel.: +36 30 631 1722

Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület

A fokozottan védett Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület rendeltetése a terület növény- és állatvilágának, tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása.

A Putnoki-dombság nyugati részén 56,9-ha-os területen, kb. 300 m-es magasságban két lápszem fekszik: az 1,8 ha-os Kis-Mohos és a 4 ha-os Nagy-Mohos. Mindkét tavacska a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával, suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb. 25.000, a Kis-Mohos kb. 15.000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé.

A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódás mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929-1931 közt itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet. A 130 éves kutatás során összesen 72 edényes növényfaj került elő a lápokról.

A Mohos-tavak csak a csapadéktól és a talajvíztől befolyásoltak, nincs hidrológiai kapcsolatuk más vízrendszerrel. Az elmúlt évtizedekben is jelentős változások történtek a láp életében: a nyílt vízfelszín szinte teljesen eltűnt, miközben a fásszárú vegetáció jóval fejlettebbé, a mocsáröv kiterjedtebbé vált.

A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a vidrafű, a kereklevelű harmatfű és a gyapjasmagvú sás érdemel mindenképpen említést. További fontos fajok a tarajos pajzsika, a tőzegpáfrány, 14 tőzegmoha faj. Két fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz előfordulása jelentős. Dunántúli, pusztulásra ítélt tőzegterületekről került ide a vidrafű, és a nitrogén igényét rovarok megfogása útján biztosító kereklevelű harmatfű.

A Mohosok állatvilága a kis kiterjedés és az elszigeteltség miatt valódi lápi fajokban viszonylag szegényes, bár találtak Magyarországra nézve új labdacsbogár fajt, és a ritka lápi bagolylepke, valamint egy unikális kalózpók faj is él itt.

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület kultúrtörténeti jelentőségű emléke a keleméri Mohosvár és egy több száz éves kocsányos tölgy, a Kisasszony-fa.

Az Országos Kéktúra útvonala közvetlenül a lápok mellett halad el. A Mohos-tavak fokozottan védettek, melyekre tilos a belépés!

Mohosvár

A várat a tatárjárás után a Gut-Keled nemzetség tagjai építették a Kis-Mohos közelében fekvő csúcsra. A 14. század elején a várat megostromolták és az ostrom során elpusztult. Romjait a XV. század közepén husziták és egy helyi rablólovag újjáépítette és egy ideig rablófészeknek használta. Napjainkra csak romok maradtak a várból.

Mohos túra

Szervezett túra keretében lehetőség van a Mohos-tavak megismerésére, illetve a Mohosvár megtekintésére. A túra előzetes bejelentkezéshez kötött!

Tompa Mihály Emlékház

Tompa Mihály a szabadságharc bukása utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. Itt tartózkodása idején, az önkényuralom alatt írta allegórikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.

A falu főterén a Tompa M. u. 61. sz. alatt, a község legszebb pontján emelkedik a megragadó épületegyüttes: a középkori templom, amelyben hajdan a pap-költő prédikált, valamint az emlékmúzeum, ahol életének fontosabb állomásai ismerhetők meg. A tablókon és a tárlókban elhelyezett könyvek, kéziratok és fényképek segítségével végigkísérhető élete születésétől haláláig.