ANP Igazgatóság
ANPI logo

Egy kis geológia, érthetően

A Szendrői Fillit Formáció, és ami mögötte van

Hazánk domb- és hegyvidékeit járva felszíni kőzet kibukkanásokkal szinte lépten-nyomon találkozhatunk. Mivel a „gyereknek” nevet kellet adni, ezért a Magyarország földjét felépítő magmás, üledékes és metamorf kőzetek minden egyes darabját különféle formációkba sorolták be a szakemberek. A címben szereplő formáció neve is sejteti már azt, hogy írásunkban ezúttal Észak-Magyarország területére látogatunk el (Szendrői-rögvidék kistáj), ahol egy metamorf kőzetösszlet kibukkanását tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Miskolc felől Aggtelek felé utazva, a Bódva folyó völgyében fekszik a szebb napokat is látott Szendrő egykori mezővároskája. A település előtt, a 27. számú út jobb oldalán, egy rét mögötti erdős hegyoldalban (Billér-hegy) egy felhagyott kis kőfejtő tanúfala integet felénk. Az ún. Palabánya a karbon korú Szendrői Fillit Formáció egyik legtanulságosabb és legjobban megközelíthető feltárása. A mesterséges geológiai feltárást közelebbről szemügyre véve fekete, sötétszürke, fényes felszínű, levelesen–palásan lapokra széteső, könnyen aprózódó, erősen gyüredezett kőzetösszlettel találjuk magunkat szemben. De vajon miről mesélnek nekünk ezek az öreg kövek? Megértéséhez jó pár száz millió évet kell visszautaznunk az időben!

Egy metamorf kőzet tanulmányozása során mindig azt kell tisztáznunk elsőként, hogy az adott átalakult kőzet eredeti alapanyaga (protolitja) mi lehetett. Jelen esetben úgy tehetjük fel a kérdést, hogy mikor és miből is alakult ki a feltárás anyagát adó fillit? A földtörténeti paleozóikum (óidő) karbon időszakában (kb. 330–320 millió évvel ezelőtt) a mai Szendrői-rögvidék területét hordozó lemeztöredék tengeri üledékképződési környezetben helyezkedett el, amelyben különféle szemcsenagyságú és típusú üledékek lerakódása zajlott. Ez természetesen nem a mai helyén, hanem több ezer kilométerre innen történt, valahol az Egyenlítő térségében. A hosszú idő alatt lerakódott, nagy vastagságú üledékes összletben kőzetlisztes (aleuritos) és agyagos képződmények is képviseltették magukat, amelyek ciklusosan váltakozva rakódtak le az egykori mély tengermedencében. Ezek a finomszemű karbon időszaki üledékek voltak tehát a feltárásban található fillit kiindulási kőzetei, azaz protolitjai. Na de hogyan alakult ki ezekből a fillit?

A fent nevezett aleuritos és agyagos összlet később kőzetté vált (diagenizálódott), s a terület földtani–szerkezetföldtani (lemeztektonikai) eseményeinek megfelelően változtatta helyzetét a szilárd földkéregben. Ennek a „hosszú útnak” a feltárásban ma is jól látható legfontosabb eredménye/eseménye a kréta időszakban következett be, kb. 120–110 millió évvel ezelőtt. Ekkor az alpi hegységképződés hatására (Afrika és Eurázsia egymás felé közeledése) a fent nevezett finomszemű karbon tengeri képződmények olyan mélységbe kerültek a földkéregben (kb. 300–450 °C hőmérséklet és kb. 2–3 kbar nyomás), hogy kisfokú metamorfózis érte őket. Ezen alpi hegységképződési hatásokhoz köthető a területet ért bonyolult többfázisú gyűrődés és pikkelyeződés is, amely igen csak megbonyolította a vidék földtanát, szerkezetföldtanát vizsgáló néhai geológusok munkáját is. Láthatjuk tehát, hogy a paleozós tengeri üledékek a kréta időszakban kaptak a földkéreg mélyén egy „pofont”, s ekkor lett belőlük a feltárásban is látható, palás szerkezetű fillit, amely már egy gyengén metamorf kőzet. Természetesen azért tanulmányozhatjuk a felszínen ismét a kréta időszakban még a földkéreg mélyebb zónáiban elhelyezkedő kőzeteket, mert a területet ért kiemelkedés azóta ismét a felszín közelébe emelte őket. A több száz millió éves kőzeteket napjainkban a mállási folyamatok pusztítják a felszínen, azaz a „hegység kalapácsa” őrli őket törmelékké. Pedig ők is törmelékből születtek évszázmilliókkal ezelőtt!

Az intenzív gyüredezést mutató feltárásban néhány mm-es sötétszürke aleurolit- és fekete agyagpala ciklikus váltakozása alkotja a nehezen felismerhető rétegződést. Ez gyakran egyáltalán nem észlelhető, mivel a többszöri, váltakozó irányú igénybevétel hatására intenzíven palásodott, homogenizálódott. Egy fillitet felemelve azt vehetjük észre, hogy szabad szemmel abban kőzetalkotó ásvány nem igazán vehető észre az apró kristályméretek miatt. Mikroszkópos vizsgálatok azonban megállapították, hogy az itteni fillit fő felépítő ásványai a kvarc, a szericitesedett földpátok, a szericit, a klorit, a kalcit és a vasoxid/hidroxid ásványok. A sötét színt is adó szerves alkotók közül a metaantracitot és a grafitot kell megemlítenünk.

A védett földtani feltárás tanulmányozása közben különösen érezhetjük az „idő súlyát”, hisz itt olyan kőzetekkel van dolgunk, amelyek több mint 300 millió év történetét mesélik el szemlélőinek. Itt jegyeznénk meg, hogy a fillitnek szép feltárásai tanulmányozhatók még a Rakaca-patak menti feltárásokban is.


A Palabánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

A szerző további cikkei: http://akovekmeselnek.hu/

envelope

Értesülj azonnal!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
    Túrák és programok
    Túrainformációk
    Kiemelt helyszínek
    Környezeti nevelés
    A parkról
ANP Igazgatóság
Cím3758 Jósvafő,
Tengerszem oldal 1.
Igazgatóság+36 48 / 506 000
E-mailinfo.anp@t-online.hu
Aggteleki Nemzeti Park
Turisztika+36 48 / 503 001
E-mailinformacio@anpi.hu
Megközelítés
Adatvédelem
Akadálymentesítési nyilatkozat
Cookie szabályzat
Európai Regionális Fejlesztési Alap - Partnerséget építünk - Projekt információ
A honlapon található információk nem feltétlenül tükrözik az EU hivatalos véleményét.
© Minden jog fenntartva! - 2019
  |  
ANP Igazgatóság