Beköszöntő

Kedves Olvasók!

Szentgyörgyi Péter, nyugdíjas, amatőr természetkedvelő vagyok, a bejegyzésekben néhány hazánkban ritka és általam szépnek, különlegesnek tartott gombafajt igyekszem bemutatni Önöknek.

Miért éppen a gombák?

Korábban is érdekeltek a körülöttünk élő élőlények, igyekeztem közülük minél többet megfigyelni, megismerni, meghatározni. Majd mióta nyugdíjas lettem, szinte naponta járom a környéket és figyelmem elsősorban a gombákra irányul, fotózom és gyűjtöm őket. Gyűjtöm, de legtöbbször nem étkezési, hanem megismerési céllal.

Ha valakinek egy gombáról készített fotót mutattam a legtöbbször az volt az első kérdése, hogy ehető-e. A kérdésre sokan cinikusan azt válaszolják, hogy minden gomba ehető, legalábbis egyszer. Magam a gombákra elsősorban nem mint táplálékforrásra tekintek, hanem a változatosságuk és a szépségük az, ami megfogott. A közvetlen fogyasztáson (amely sokszor termesztett fajok példányaiból kerül ki) túl, a gombákat évezredek óta használják az élelmiszerek tartósítására vagy erjesztésére is. Az egyes fajokban található gyógyhatású vegyületek miatt jelentőségük a tradicionális és a modern orvoslásban is óriási. A genetikailag módosított élesztőgombákat a biotechnológiai iparban is széleskörűen használják.

Ehető vagy nem?

Ezzel kapcsolatban annyit szoktam mondani, hogy sok minden van, ami ehető, de van, aki nem szereti, az ehetőség sokszor függ az elkészítés módjától és a fogyasztó személy ízlésétől, állapotától is.

Azonban a gombák fogyasztása ennél sokkal összetettebb, mivel sok halálosan mérgező faj van közöttük. A gombák fogyasztásakor a gombagyűjtés és fogyasztás szabályait maradéktalanul be kell tartani, ezt nagyon jól összefoglalja például a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapja.

Aki azt várja, hogy a bejegyzések alapján még több ehető gombafajt és még eredményesebben fog találni, az csalódni fog. Bár az egyes fajok bemutatásánál szerepeltetem az adott faj étkezési értékét, de a bemutatott fajok étkezési célra történő felhasználását ritkaságuk illetve védettségük miatt nem ajánlom.

Növény vagy állat?

Szintén sokszor elhangzott kérdés, hogy mi a gomba növény vagy állat? A választ a Wikipédia alapján próbálom megadni. A gombák (Fungi) az élőlények külön országát alkotják, azaz nem is növények és nem is állatok. Fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó sejtfallal rendelkező élőlények, az állatokhoz hasonlóan szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.

Lehetnek szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerükön keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták.

Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. A gombák közül magam a makroszkopikus (szabad szemmel látható) gombák megfigyelésével foglalkozom, amelyek két fő törzse a Basidiomycotina (bazídiumos gombák), és az Ascomycotina (tömlősgombák), az elsőbe például a kalapos gombák, a másodikba pedig többek között a csészegombák tartoznak.

Hány gombafaj létezik?

A Földön becsült adatok szerint a gombafajok száma eléri a 2-3 milliót (A MycoBank netes listájában, több mint 525 ezer tétel szerepel), de még napjainkban is szinte naponta írnak le új fajokat, még Közép-Európából is.

A hazai fajok száma sem ismert pontosan, az elkezdett, de végül elindulása előtt megszűnt netes Funga Hungarica fajlistájában közel 3700 érvényes bazídiumos gomba fajnév szerepel, a 2017-ben készített hazai fajlistában több mint 2200 bazídiumos és tömlősgomba fajneve szerepel. Ezek a számok azonban a tényleges hazai fajszámot csak megközelítik, pl. a szlovák netes fajlistán több mint 7000 faj szerepel. Magam a különböző hazai listák fajait számba véve pedig több mint 6500 faj hazai említését találtam.

Hol és mikor találkozhatunk gombákkal?

A gombákkal gyakorlatilag hazánkban is számos élőhelyen és az év minden szakaszában találkozhatunk. A legtöbb fajukat nem könnyű észrevenni, sokszor a csak pár milliméteres termőtest észrevétlenül lapul az aljzaton (talajon, faanyagon stb.). Megint máskor a nagyobb termőtestek is beleolvadnak környezetükbe. Az utóbbi években a globális felmelegedés és a részben emiatt kialakult extrém időjárás a négy évszakot is kezdi eltüntetni hazánkból is. Így sokszor a korábban tavaszinak illetve őszinek tartott gombák is egy időben és egy helyen is előfordulnak. Az utóbbi évek szárazsága sem kedvez a gombafajok nagy részének, főleg a nyári fajok állománya csökken. A szeptember és az október a kedvenc hónapjaim a gombászás szempontjából, lehetőleg csapadék utáni nedves időszakban.

Az egyes gombák bemutatásánál feltüntetem a gombák általam talált legjellemzőbb élőhelyeit is. A gombák keresése közben mindig figyeltem a növénytársulást, amellett mikro jellemzőket (elegyfák megléte, mikroklíma, talajminőség, talajnedvesség stb.). A megfigyelt fajok számának növekedését okozza a különleges élőhely foltok (mohapárnák, tűznyomok, kidőlt fák, fűrészpor halmok, állati trágyanyomok, lecsupaszodott talajfelszínek stb.) tanulmányozása.

Milyen gombát találtam?

A kérdésre a válasz nem egyszerű a fajok meghatározása a fajok közötti és a fajon belüli változatossága miatt. A makro, de sokszor még a mikro jellemzők valamint a kémiai reakciók alapos megfigyelése sem elegendő a fajmeghatározásához, ilyenkor szükséges a DNS szekvenálás. Igyekeztem a gombákról minél közelebbi részletfotókat készíteni gyakran a fotózás közben, sőt olykor a kép megtekintésekor is újabb fajok kerültek elő, ezért is fontos a gomba minél közelebbi szemrevételezése.

A fotó nem minden esetben kellő bizonyíték (a fotónál sajnos a fajmeghatározás érdekében az etikus – faj elpusztítása nélküli – fotózás nem megvalósítható, főleg ha a példányon mikroszkopikus vizsgálatokat is szeretnénk elvégezni.

Amikor az élőhely megfigyeléssel kiegészített fotók alapján sem volt egyértelmű a fajmeghatározás, akkor a mikroszkopikus jellemzőket hívtam segítségül.

A határozásokhoz számos magyar és idegen nyelvű szakkönyvet és nagyon sok túlnyomórészt idegen nyelvű regionális illetve országos honlapot használtam fel, így elsősorban E. Gerhardt - Locsmándi Cs. & Vasas G. (2023): Gombászok kézikönyvét, illetve a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapját.

Miért pont ezek a fajok?

A bemutatott fajokat az elmúlt 12 évben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, kedvenc helyemen, a Nemzeti Park déli határát alkotó Putnoki-dombság szívében a Szuha patak környékén általam talált, több mint 1200 gombafajból szemezgettem.

Igyekeztem a kedvenceimből olyan fajokat válogatni, amelyek szín vagy formavilága, életmódja valamilyen szempontból különleges.

A bemutatásban saját fényképeim mellett ismertetem az egyes fajok makroszkopikus jellemzőit, valamint az előzőek szerint az étkezési értékét és esetlegesen egyéb érdekességeket.

Szerepeltetem a faj általam talált előfordulási hónapjait, előfordulási helyeit és röviden ismertetem az előkerülési élőhelyeket. Az előfordulási helyeknél a dűlőneveket az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság dűlő katasztere szerint, a lelőhely KEF kódját pedig a közép-európai flóratérképezés rácsháló-egységeinek kódjai (KEF) [XXXX.Y] formátumban (Király & Horváth 2000) alapján adom meg.

Kinek szólnak a bejegyzések?

Eleinte, amikor mélyebben beleástam magam a gombák világába értetlenül álltam a főleg idegen nyelvű szakirodalmak tanulmányozásánál található szakkifejezések megfejtése előtt. Részben emiatt is döntöttem úgy, hogy az egyes fajok mikroszkopikus jellemzőinek ismertetésétől eltekintek. A bejegyzésekkel így szeretném minden érdeklődő számára megismertetni és megszerettetni a gombák varázslatos világát. Arra buzdítom az olvasókat járjunk nyitott szemmel és fedezzük fel környezetünk apró csodáit!

(Megjegyzés: a Szerző nyugdíjba vonulása előtt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese volt. A tudományos igényességgel készített cikkekben sok évtizedes tapasztalat és lelkes amatőrként is kitartóan és alaposan végzett kutatómunka eredménye olvasható.)