ANP Igazgatóság
ANPI logo

Világörökség

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyeket az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A Világörökség Egyezmény elfogadására 1972-ben került sor. Az egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, és eddig 8 helyszínnel képviselteti magát. Ezek között egyetlen természeti világörökség szerepel, az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai, melyek 1995-ben nyerték el ezt a címet, mint a földtani és felszínalaktani folyamatok fenntartható példái. A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében a Világörökség címre csak a legkiemelkedőbb, viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. 

A Világörökség Jegyzékben számos barlang is szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. A barlang mint természeti érték 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség címet: ezek a Mammoth-barlang (a világ leghosszabb barlangja, 667 km, USA), és a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlang (Szlovénia). Ezekhez csatlakoztak az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai. A barlangokat és azok képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk kiemelkedő jelentőségűvé teszi. Ilyen komplexitásban barlangok a mérsékelt égöv zónájában sehol a világon nem fordulnak elő.

A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton (Gömör–Tornai-karszt) jelenleg több mint 1.400 barlang ismert, melyek közül 280 nyílik a magyar állam területéről. A Világörökség barlangjainak túlnyomó része közép-triász (230-240 millió év) korú, világosszürke wettersteini és steinalmi típusú mészkőben jött létre. A karsztvidék barlangjai kialakulásukat, képződményeiket, élővilágukat és méretüket tekintve is sokszínűek. Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki (pl. a Baradla–Domica-barlangrendszer). Találunk még a Gömör–Tornai-karszton korróziós zsombolyokat (függőleges aknabarlang), melyek a mészkő szerkezeti törések által meggyengített részein, a beszivárgó vizek oldásával alakultak ki (pl. a Vecsembükki-zsomboly), valamint keveredési korrózió által létrehozott gömbüstszerű oldásos formákat (az Esztramos-hegy belsejében, pl. a Rákóczi-barlangban). Az Ochtinai-aragonitbarlang (SK) mészkőlencsében megrekedt stagnáló, vagy lassan mozgó víz oldó hatására jött létre. A szerkezeti töréseken létrejött barlangok egyedülállóan jellegzetes példája a Buzgó-barlang (SK) Nagy-Kanyonja. A karszt peremrészeiről leváló kőzettömbök mentén tömegmozgásos hasadékbarlangok alakultak ki (pl. a Barkai Hó-lyuk, SK). Számos barlangüreg a mennyezet beszakadásával jött létre, mint pl. a Baradla hatalmas omladéktermei. Az Áji-völgyben folyó patakból nagymennyiségű édesvízi mészkő válik ki, helyenként a vízesések alatt üregeket kialakítva.

Kevés karsztvidéken található egymás mellett annyi jellegzetes képződmény, mint a Gömör–Tornai-karszton. A különféle képződmények valódi eldorádója a Baradla–Domica-barlangrendszer: a világon ismert 38 képződmény közül 17 típus megtalálható itt. Az álló- és függőcseppkövek legkülönbözőbb formái mellett cseppkőoszlopok, -bevonatok, -lefolyások, -függönyök is szép számban előfordulnak. Az ágas-bogas heliktitek nagyon szép példái láthatóak a Vass Imre-barlangban, a Rákóczi-barlang borsóköveit pedig a nemzetközi szakirodalom a legjellegzetesebbek között tartja számon. Lenyűgöző látványt nyújtanak a Béke-barlang Komlós patakjából kiváló mésztufagátak. A Világörökség talán leghíresebb képződményei az Ochtinai-aragonitbarlang (SK) ágas-bogas aragonitkristályai. A Szilicei-jégbarlang (SK) a 470 m tengerszint feletti magasságon nyíló bejáratával a mérsékelt égöv legalacsonyabban fekvő, jégkitöltéssel is rendelkező barlangja.

A Gömör–Tornai-karszt több mint 30 barlangjában mutatták ki eddig a prehisztorikus ember jelenlétét. A leletek legalább 35 000 évet átfogó őskori kultúrák előfordulását bizonyítják. A Baradla-Domicában és annak előterében bükki kultúrájú (i.e. 5000-3000) települések nyomait (több tízezer lelet, csont- és kőeszközök, vonaldíszes cserépedények), és Közép-Európában egyedülálló faszénrajzokat találtak. A Baradlából a bronzkori kieticei kultúra (i.e. 1200- i.e. 800) aranykincslelete (28 darab) is előkerült. A Bába-lyuk és a Kilencfa-barlangot (mindkettő SK) a kieticei kultúra emberei temetkezési helyként használták, s a barlangokból egyedülálló emberi koponyákból készített rituális maszkok kerültek elő.

A barlangok rendkívüli sűrűsége, a felszín alatt uralkodó klímaviszonyok és a Gömör–Tornai-karszt földrajzi fekvése változatos barlangi élővilág kialakulását tette lehetővé számos endemikus, vagyis kizárólag erről a területről ismert fajjal. Ilyen a Duvalius hungaricus vakfutrinka (4-6 mm hosszú futóbogár), vagy a kizárólag a Baradla-Rövid-Alsó-barlangból ismert 10-16 cm hosszúságú gilisztafaj, a Helodrilus mozsaryorum. Több nagyobb barlangban előfordul a rendkívül értékes Eukoenenia spelea szálfarkú, amelyet Európa harmadidőszaki tropikus éghajlatából visszamaradt fajnak tartanak. A térség felszín alatti vizeinek gyakori lakója a Niphargus aggtelekiensis vakbolharák, amely akár 2,5 cm-esre is megnőhet. A Világörökség barlangjaiban gyakran előfordul az átlag 0,7 cm hosszú Mesoniscus graniger ászkarák. A karsztvidék barlangbiológiai szempontból legjelentősebb barlangja a Baradla–Domica-barlangrendszer, ahol több mint 500 gerinctelen fajt sikerült kimutatni.

A barlangot élettevékenységüknek csak egy részében használó fajok legjelentősebb képviselői a denevérek. A barlangok a denevérek sok faja számára telelőhelyként, nyári szálláshelyként, szaporodóhelyként, a barlangbejáratok pedig nászhelyként szolgálnak. A 28 európai denevérfaj közül 20 faj van jelen a térségben. A fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) telelőkolóniái a Baradla–Domica-barlangrendszerben (kb. 5000 példány évente) európai jelentőségűek.


envelope

Értesülj azonnal!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj friss híreinkről, érdekességeinkről, látnivalóinkról az Aggteleki Nemzeti Park területéről és környékéről.
    Túrák és programok
    Túrainformációk
    Kiemelt helyszínek
    Környezeti nevelés
    A parkról
ANP Igazgatóság
Cím3758 Jósvafő,
Tengerszem oldal 1.
Igazgatóság+36 48 / 506 000
E-mailinfo.anp@t-online.hu
Aggteleki Nemzeti Park
Turisztika+36 48 / 503 001
E-mailinformacio@anpi.hu
Megközelítés
Adatvédelem
Akadálymentesítési nyilatkozat
Cookie szabályzat
Európai Regionális Fejlesztési Alap - Partnerséget építünk - Projekt információ
A honlapon található információk nem feltétlenül tükrözik az EU hivatalos véleményét.
© Minden jog fenntartva! - 2019
  |  
ANP Igazgatóság